Zenekarok


G-Jam Project

A G-Jam Project zenekart 1995-ben hívtam életre azzal a céllal, hogy a magyar zenei palettát olyan stílussal színesítsem, ami az országban addig - de mondhatni, hogy a mai napig - sokak számára ismeretlen volt. Ez az úgynevezett instrumentális műfaj, mely az énekhangot mellőzve a hangszereket helyezi előtérbe, s azok virtuozitására épül, jelen esetben a gitárra.

Cél volt az is, hogy az egyre inkább eluralkodó, értéket nem képviselő műfajokkal szemben valódi, egyedi hangzást, stílust, értéket teremtsek.

A kezdeti nehézségek után, az egyre nehezebb körülmények ellenére a zenekarral sikerült átütő sikereket elérnünk mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. A gyakorlott, számos nagylemezt már elkészítő zenészekből álló együttessel számos nagy sikerű koncertet adtunk, fesztiválokon szerepeltünk itthon és külföldön egyaránt, a szakma elismerését is kivívva.

2009-ben megjelent első nagylemezünk, "On the road again" címmel,mely mind a közönség,mind a szakma tetszését is elnyerte.
Az első lemez sikerein felbuzdulva nekiláttunk a második anyag elkészítéséhez,ami 2011 januárjában jelent meg "Sides Of The Soul" címmel.
2013-ban jelent meg harmadik nagylemezünk "Melodic Vision" cammel.

Az alapításban segítségemre volt Varga Zsolt és Szabó "Johann" Attila, akik a Szinkron felbomlása után velem tartottak.
A zenekar oszlopos tagja volt Katona Ottó is, aki ma a 3xs együttes gitárosa, valamint Deák Zoltán, aki a billentyűk mögül segített több éven keresztül.
Köszönöm Nekik az önzetlen segítséget.

A zenekar jelenlegi tagjai:

Bráder István - ritmus gitár
Király Gyula - basszus
Király István - szóló gitár
Kovács Balázs - dob
Pénzes Máté - billentyűs hangszerek



Szinkron

1988-at írtunk, mikor Kádár Attila barátom pincéjében elhangzott az ötlet, csináljunk saját zenekart. Mivel Attila nem játszott hangszeren, egyértelmű volt, hogy Ő lesz az énekes. :)

Ez a pince egyébként fontos találkahely volt számunkra. Itt ismerkedtünk meg a Varga fivérekkel is, akik szintén hasonló dologban törték a fejüket. Így nem maradt más, minthogy összeálljunk. Zsolt dobolt, Dedy és én gitároztunk, Attila énekelt. Már csak egy bőgős kellett...

Mivel Attiláék a zeneiskola szomszédságában laktak, hamar infót kaptunk, hogy a helyi énektanár fia ért a basszus gitárhoz. Néhány nap múlva már együtt próbáltunk. Csányi Szabi személyében egy igazán tehetséges srácot ismertünk meg.

Persze próbálkoztunk mindenfélével, a Deep Purple-től egészen a Metallica-ig, s közben lázasan kerestük a megfelelő nevet. Na, ez lett a „Seduxen”... (rendkívül kreatív :)) Aztán kb. két hét múlva lettünk „Flash”, majd elégedetlenségünket tükrözve ismét nevet változtattunk, s a saját ötletekből kifogyva megtartottuk az akkor már felbomlott mátészalkai zenekar nevét, a Szinkront.

A név keresgélése mellett fontosnak tartottuk, hogy fotók is készüljenek, ekkor talán 2 számot, ha tudtunk :). A repertoár folyamatos bővítése mellett már akkor elkezdtünk saját dalokat szerkesztgetni. Könnyítésképp Édesapám régi dalait is elcsentük, amiből egy aztán a lemezre is felkerült.

Középiskolai tanulmányaim során ismerkedtem meg Buschor Lacival, aki éppen akkor sehol sem énekelt és pár egyeztetés után eljött egy próbára. Attila helyett 1991-től a felbomlásig Buschor énekelt. Ebben az évben csatlakozott hozzánk Szabó „Johann” Attila is, aki köztünk, mint egyetlen képzett zenész, a billentyűs hangszerek mestere volt.

1992-ben és 1993-ban eljutottunk a tokaji rock-táborba, ahol megismerkedtünk Gidófalvy Attilával, aki később a zenekar menedzsere lett.

Az 1993-as év egyébként vízválasztó volt a zenekar életében. Dedy (Varga Dezső) elhagyta a zenekart. Közben 2 lemezre szóló szerződést kaptunk a Prímer kiadótól. A szülőkkel közösen nagy levegőt véve, tele reményekkel és elszántsággal, felköltöztünk Budapestre. A lemezfelvétel előtt, közben és után rengeteg koncertet adtunk, tényleg nehéz lenne felsorolni. A lemez is viszonylag szépen fogyott. Talán megfelelő háttérrel és más koncepcióval életképes maradhatott volna, de így semmiképp sem.

Aztán, mint minden szép és jó, ez is kezdett halványulni. Inkább teher volt mindenki számára. A távolság, az anyagi és családi problémák mindenkit felemésztettek. És talán mindannyian felnőttünk vagy inkább felébredtünk.

Még volt egy-két kísérlet az újraélesztésre,de nem volt értelme.

A zenekar tagjai voltak:
Kádár Attila
Király Gyula
Varga Dedy Dezső
Varga Zsolt
Szabó „Johann” Attila
Csányi Szabolcs
Buschor László
Király István